Goda Verának hívnak, Magyarországról származom, Budapesten születtem. Jelenleg adjunktusként dolgozom a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológai és Infektológiai Intézet Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályán, mint gyermek immunológus. 12 év tapasztalatom van gyermekgyógyászatból és 7 éve szakvizsgáztam immunológiából. Jelenleg boldog házasságban élek. 3 gyerekünk van.
Miért választottad ezt a szakmát?
1989-ben kerültem a pályaválasztás elé és akkor úgy döntöttem,hogy engem a gyermekgyógyászat érdekel, ezért döntöttem úgy, hogy az orvosi egyetemre megyek, ahol az általános orvostudományi karon végeztem. Rengeteget tanultam a kötelezõ egyetemi kurzusok mellett is, legnagyobb élményeim azokhoz a klinikai munkát végzõ helyekhez kötõdnek, ahol önállóan végezhettünk munkát és ahol megismerhettem az egészségügyen belül mûködõ rendszerek szükséges összhangját.A külföldi tanulmányok között egy 4 hónapos Egyesült Államokbeli ösztöndíj mutatott legtöbbet arról, hogy hogyan is lehet mgteremteni a betegbarát munkakörülményeket.1995-ben a végzés évében helyezkedtem el a Szent László Kórház II. sz Gyermekosztályán, mint gyakorló orvos, másfél év után helyeztek át az akkor még közösen mûködõ Felnõtt és gyermek õssejttranszplantációs osztályra, ahol rövid khagyásokkal ma is dolgozom.
Nagyon szeretek a gyermek ellátó csapatban dolgozni, ahol egy jól felszerelet osztályon, megfelelõ tárgyi feltételek mellett kollegáimra mindig számithatok. Munkánk általában egy reggeli kávé után kezdodik, a nap elso felében a betegek vizsgálatával, közvetlen ellátásával foglalkozunk. A hangulatot próbáljuk feldobni, egy-egy kedves szóval, mosollyal, játékkal. Rendszeresen ünnepeljük meg a gyerekek és kollegáink születésnapját is, együtt szervezünk és tartunk közös élényekben gazdag ünnepi eseményeket, találkozókat és tudományos negbeszéléseket.
Mi volt az elmúlt 5 év során a legnagyobb kihívás számodra?
Habár a mindennapi munka tud stresszes lenni, és a helyzet alkalmanként nem túl rózsás, nem cserélnék senkivel.Fárasztó tud lenni egyik-másik nap, de reményt, kitartást és erőt merítek a gyermek betegek kitartásából és gyógyulásba vetett hitükből. Sokat segít a mögöttem álló család.
