Főoldal > Betegségek > Szarkóma

Rosszindulatú lágyrészdaganatok

Dr Rényi Imre

(Rhabdomyosarcoma, Extraossealis Ewing sarcoma, Perifériás neuroectodermalis tumor, Sinovialis sarcoma, Leiomyosarcoma, Malignus fibrosus histiocytoma, Liposarcoma, Clear cell sarcoma, Epitheloid sarcoma, Malignus haemangiopericytoma, Vascularis sarcoma, Haemangioendothelioma, Haemangiosarcoma, Malignus extrarenalis rhabdoid tumor, Malignus mesenchymoma, Congenitalis fibrosarcoma, Fibrosarcoma, Neurofibrosarcoma, Mesenchymalis chondrosarcoma)

Mik azok a rosszindulatú lágyrész-daganatok?

A rosszindulatú lágyrészdaganatok egy igen változatos szövettani összetételű daganatcsoportot alkotnak. A szervezetben élettanilag is megtalálható lágyrészek (simaizom, harántcsíkolt izom, kötőszövet, zsírszövet, porcszövet) sejtjei ugyanabból az úgynevezett mesenchymalis őssejtből fejlődnek ki a különböző fejlődési irányokon keresztül. Ez a fejlődés bizonyos esetekben valamilyen ismeretlen ok miatt nem megy teljesen végbe, és a sejtek megmaradnak egy korábbi állapotban, majd korlátlan szaporodásnak indulnak. Így alakulnak ki a rosszindulatú lágyrész daganatok. Elnevezésük a sejttípusuknak megfelelően kapták. Kialakulásuk pontos okát nem ismerjük. A rosszindulatú lágyrész-daganatok közül leggyakoribb a rhabdomyosarcoma (= harántcsíkolt izomsejtek eredetű daganat).

Előfordulási gyakorisága

Évente Magyarországon körülbelül 18-20 eset kerül felismerésre.

Tünetei

A rosszindulatú lágyrészdagantok a szervezetben szinte mindenhonnan kiindulhatnak, még olyan helyről is, ahol fel sem merül lágyrészek jelenléte. Ennek megfelelően kiindulási helyének megfelelően nagyonváltozatos tünetegyüttessel jelentkezhet. Ha végtagokból indul ki fájdalom, tapintható duzzanat és az érintett végtag mozgáskorlátozottsága észlelhető. A mellkas valamely részében kifejlődve légzési nehezítettséget okozhat. Gyakran a tapintható nyaki nyirokcsomó az egyetlen tünete. Nem ritka, hogy az arckoponya valamely részéből indul ki, amit a látható arc aszimmetria, duzzanat jelez. Amikor az orrmelléküregeiben fejlődik ki orrmelléküreg-gyulladás tüneteit utánozhatja.

Kivizsgálás menete

Amennyiben egy tünetegyüttes hátterében daganat lehetősége merül fel, képalkotó vizsgálatokat végeznek. A testtájéktól függően ez lehet MRCT, ultrahang, röntgen. A daganat pontos fajtájára végső választ csak a szövettani mintavétel (biopszia) után elvégzett kórszövettani vizsgálat adhat. Ahhoz, hogy pontos képet alkothassunk arról, hogy milyen erős kezelés szükséges a beteg meggyógyításához, fel kell azt is mérni, hogy a szervezetben egyetlen helyen, vagy több helyen is jelentkezik-e a betegség. Ehhezcsontscintigraphia, CT és csontvelőbiopszia szükséges. Az esetleges áttét leggyakoribb helye a tüdő, máj, nyirokcsomók, a csontrendszer, a csontvelő.

Kezelés

A rosszindulatú lágyrészdaganatok közé tartozó különböző szövettani típusok kezelés szempontjából nem alkotnak egységes csoportot. Egyes szövettani típusok igen érzékenyek mind kemoterápiára, mind sugárterápiára, mások viszont szinte egyáltalán nem reagálnak ezekre a kezelési módokra. Ezekben az esetekben egyedül a sebészeti beavatkozás jelenthet megoldást.

A betegség szövettani típusa és kiterjedése alapján nemzetközileg felállított többféle rizikócsoportokba sorolhatják be. A különböző rizikócsoportokba tartozó betegségek íb>különböző erősségű kezelést igényelnek:

Alacsony rizikója csoportba tartozó betegek kezelése körülbelül 4-5 hónapig tart és a kezdeti teljes tumoreltávolítás mellett csak infúziós kemoterápiás (daganat ellenes gyógyszeres) kezelés szükséges.

Közepes rizikójú csoportba tartozó betegek kezelése 6-7 hónapig tart. A betegek az infúziós kemoterápiás kezelés mellett az érintett testtájék besugárzása is szükséges.

Magas rizikójú csoportba betegek (ide tartoznak azok az esetek is amikor több testtájékon is egyidejűleg észlelhető a betegség) kezelése is 6-7 hónapig tart, melynek során kemoterápiás kezelés mellett az érintett testtájékot be kell sugarazni. Ilyen esetek egy részében a daganatot nem lehet kezdetben az első műtéténél teljesen eltávolítani, ezért a kezelés hatására összehúzódott daganatot körülbelül 2-3 hónap után ismételten meg kell műteni. Ezt még további kemoterápiás kezelés követ. Az infúziós kemoterápia befejeződése után az esetek egy részében további 6 hónapig tablettás citosztatikus (daganat ellenes)gyógyszereket kell szednie a betegnek. Nagyon súlyos esetekben ezen felül autológ csontvelőátültetéstis végeznek nagy dózisú kemoterápiával.

Az infúziós citosztatikumok adására 1-3 hetenként kerül sor infúzió formájában. A köztes időt, amennyiben a kezelés miatt súlyosabb mellékhatás nem lép fel, a betegek otthonukban tölthetik. A gyermekek a kezelés miatt fokozottan fogékonyak a különböző fertőzésekre, ezért iskolába, közösségbe nem járhatnak. A kezelés során hányás, hányinger jelentkezhet, és a haj kihullik, mely a kezelés befejeződése után teljesen visszanő.

Teendők a kezelés befejezése után

A kezelés befejeződése után a fél-egy évenkénti kontroll vizsgálatokkal követik figyelemmel, hogy a betegség ismételten jelentkezik-e. Végleges gyógyulás a kezelés befejeződése utáni – panaszmentes – 5 évet követően mondható ki. A rosszindulatú lágyrészdaganatok gyógyulási esélye nagymértékben függ a kezdeti daganat nagyságától, elhelyezkedésétől, az esetleges áttétek jelenlététől (tüdő, csontrendszer, csontvelő), a kezelésre adott választól és a tumor műtéti eltávolíthatóságától.