Főoldal > Betegségek > Gyermekkori rosszindulatú betegségek pszichológiai vonatkozásai

Gyermekkori rosszindulatú betegségek pszichológiai vonatkozásai

Zsámbor Csilla

 

A gyermek rosszindulatú daganatos megbetegedése súlyos megrázkódtatást jelent az érintettcsaládoknak. A családok aktivitása megtörik, gyakran feladják addigi életcéljaikat a betegség és a gyógykezelés miatt.

A daganatos betegség pontos diagnózisának meghallása megrendítő hír a szülők számára. Az orvos a betegség ismertetésénél beszél a betegség lehetséges lefolyásáról, az orvosi eljárásokról. Reményt nyújt a szülőknek, azonban a betegség várható kimeneteléről és a gyógyulásról bizonyosságot nem adhat. A bizonytalan gyógyulási esély a szülőkből bánatot, szomorúságot és félelmet vált ki. Félnek attól is, hogy nem lesznek elég erősek ahhoz, hogy felvállalják a nehéz és odaadó, hosszantartó segítségnyújtást beteg gyermekük számára. Félnek, hogy nem lesznek elég erősek ahhoz, hogy ezzel megbirkózzanak. Félnek attól is, hogy hogyan fogadják a rokonok és ismerősök ezt a betegséget.

A szülők egyensúlyvesztése elsősorban a szintén kritikus helyzetben lévő beteg gyermek felé irányuló magatartásukban fejeződik ki. A gyermek érzékeli, látja szülei megváltozott, riadt viselkedését.

A pszichológus támogató segítségnyújtásával a szülő szorongását, feszültségét igyekszik letompítani. Fontos, hogy a szülők ne hassanak semmiképpen nyugtalanítóan beteg gyermekükre. Az anya a gyógykezelés idején végig gyermeke mellett tartózkodhat mivel a központok évtizedek óta a látogatás szempontjából “nyitottak”. A gyermek számára a legfontosabb személy a szülő, leginkább ő tudja erősíteni benne azt az érzést, hogy akarjon meggyógyulni.

gyermekeknek a kórházba kerülés önmagában is megterhelő, hiszen új környezetbe kerül, minden idegen számára. El kell szakadnia megszokott környezetétől, oltalmazó otthonától, óvodai, iskolai közösségétől és az addig kialakult szociális szerepeitől.

Általában a kórházban lévő gyermekek félnek a kórházi környezettől, fájdalmas beavatkozásoktól. A rosszindulatú daganatos, krónikus beteg gyermekeknél további három félelemfajta különíthető el: félelem a testséma (kopaszság, testsúly változásai stb.) torzulásától, létbizonytalanságból fakadó félelem, halálfélelem.

pszichológiai gondozás a szülőre és a gyermekre is kiterjed. A kommunikációnak jelentős szerepe van a betegek gyógyulásában és gyógyíthatóságban. A gyermek életkora nagymértékben meghatározza azt a kommunikációs taktikát, amit tájékoztatása során alkalmazni kell. Korcsoportonként változó, hogy a beteg gyermekek mit tartanak fenyegető, stressz-keltő szituációnak. A gyermek értelmi fejlettségi szintjétől függ, hogy betegségéből, annak kezelési céljából mennyit képes megérteni.
Mindezen jelenségek és problémák feldolgozásában komoly segítséget nyújthat a jól képzett szakpszichológus jelenléte.

A pszichológiai ellátás a következő területekre koncentrál a kórházi lelki segítségnyújtás során:
– a diagnózis felfogása, megértése és elfogadása
– alkalmazkodás a megváltozott testképhez (kopaszság, testsúlyváltozás stb) és az önállóság átmeneti csökkenéséhez
– megküzdés a fájdalmas beavatkozásokkal
– szembekerülés a betegség fordulópontjaival
– fejlődő személyiségének alakulásában bekövetkezett sérülések kivédése

A gyermek rosszindulatú hosszantartó betegsége az egész családra és annak működésére hatással van, a család egyik tagjának súlyos betegsége esetén az egész család sérül pszichésen.

A pszichológus segítségét a szülők a következő területeken várhatják: hogyan reagáljon a szülő gyermeke betegségére, hogyan készülhetnek fel a fennálló helyzetből fakadó házasságukat és az egész családjukat érintő hatásokra.

beteg gyermek testvére/i/ különös figyelmet igényelnek, akik gyakran kívül maradnak a figyelmen. A szülők mindent a beteg gyermekük köré rendeznek. Az anya hosszantartó távolléte miatt érzett elhanyagoltság, mellőzöttség érzése miatt szintén pszichológus segítségére szorulnak.

Az osztályokon rendszeres ún. szülőcsoport van, melynek azok a szülők a résztvevői, akiknek a gyermekei éppen kezelés alatt állnak. Vannak olyanok, akik már átélték a kezelés több fázisát, és vannak akik az elsőnél tartanak. Az egyéninek tűnő, megoldhatatlannk látszó lelki problémáikat a közösségben dolgozzák fel, és cselekvés útján kereshetik a kivezető utat. A szülőcsoport arra is alkalmas, hogyegymástól megtanuljanak a súlyos beteg gyermekükön hatékonyabban segíteni, őt ápolni, vele bánni. A szülők-, sorstársak meggyőzően, pozitívan képesek hatni egymásra élményeik talaján. A csoportülésen jelen levő pszichológus vezeti és mederben tartja a megbeszélést.

rehabilitáció első lépése a kórházi környezet megfelelő alakítása, azaz a gyermekek igényeihez való igazodás. A kórházi miliő színességének, játékhoz, mozgáshoz való tér megteremtése, ünnepek, rendezvények tartása, melynek révén örömélményt tudnak a gyermekeknek nyújtani.

A gyermek személyiségfejlődése szempontjából legfontosabb tevékenysége a játék és a tanulás. Mindezek nem maradnak el, mivel naponta kórtermi oktatás, gyógytorna és a játszóházban játékos foglalkozás, foglalkozásterápiák folynak. A gyermek játékában ki tudja fejezni problémáit, nehezen feldolgozható élményeitől meg tud szabadulni, ha cselekvően eljátssza azokat. Így elérhető, hogy a hosszantartó gyógykezelés alatt álló gyermekek az adott osztályokon egy gyermekközösségnek tagjai lehessenek, amely mozgalmas, élő forma bár eltér a megszokott életmódtól, mégis segíti a visszailleszkedést az elhagyott kortársi közösségekbe.

A kórházi falak között megkezdett rehabilitációs munka azt is célozza, hogy amikor a beteg otthonában tartózkodik életkori sajátosságainak és állapotának megfelelő aktivitással éljen. A gyógyultak illetve gyógyulásban lévők zökkenőmentesen képesek visszailleszkedni a gyermekközösségbe.

Az országban először szervezve, dr.Bakos-Tóth Márta pszichológus teremtette meg a rosszindulatú daganatos, krónikus beteg gyermekek Lelki Rahabilitációs Otthonát Bakonyszűcsön. A gyermekek, serdülők és ifjak itt közös élmények hátterén találkoznak 1989 óta.