Főoldal > Kutatás

Kutatás

Kutatás a daganatos gyermekekért

 

Az individualizált kezelés lehetőségei gyermekkori malignitásokban (Dr Kovács Gábor)

Gyermekkori malignus daganatos megbetegedések (Dr Garami Miklós)

 

 

Az individualizált kezelés lehetőségei gyermekkori malignitásokban

Kutatási vezető: Dr Kovács Gábor

Dr Kovács Gábor

Email: kovacs.gabor1@med.semmelweis-univ.hu

Helyszín: SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

 

Bevezetés

A gyermekkori malignitások túlélése ma már közel 70 %. A további javulás egyik lehetséges módja a kezelés individualizálása azáltal, hogy megkülönböztetjük azokat a betegeket, akik jobban tolerálják a nagy dózisú kemoterápiát azoktól, akiknél előreláthatólag gyakrabban fordulnak elő toxikus tünetek. Másrészt a hosszú távú túlélők életminőségének javítása is fontos kérdés.

A terápia-protokollok egyénre szabásához szükséges az individuális toxicitás profilok meghatározása. Jelen tudományos tervben a gyermekgyógyászatban használatos különböző citosztatikus szerek farmakokinetikájának jobb megismerésével ill. a hatásmechanizmusban szerepet játszó gének polimorfizmusainak vizsgálatával (farmakogenetika) próbáljuk a terápiás protokollokat hatékonyabbá tenni, és az egyénre szabott terápia lehetőségeit megteremteni.

 

Célkitűzések

  1. A gyermekkori malignitások (különösen a haematológiai betegségek) kezelése során fellépő korai és késői mellékhatások adatok összegyűjtése retrospektív és prospektív módon.
  2. A gén polimorfizmusok szerepének vizsgálata a gyermekkori malignitások kezelésének korai és késői mellékhatásaiban.
  3. MTX és 7-OH-MTX farmakokinetikájának vizsgálata

A methotrexat infúzió beadását követően meghatározni a MTX és metabolitja, a 7-OH-MTX koncentrációját a szérumban, valamint a liquorban. Összefüggések keresése a MTX sazintek éa a toxicitás valamint a prognózis, túlélés között.

 

Módszerek

Malignus betegségben szenvedő gyermekek adatainak összegyűjtése:

Nem, születési dátum, diagnózis dátuma, tumor elhelyezkedése és volumene, rizikócsoport, műtét típusa és dátuma, szövettani diagnózis, metastasis vagy recidiva jelenléte, elhelyezkedése, a megjelenés dátuma, halál esetén a halál oka és dátuma.  

Korai és késői mellékhatásokra vonatkozó adatok összegyűjtése

A kezelés során fellépő patológiás értékek összegyűjtése a főleg következő adatokra vonatkozóan:

-szív: EKG eltérések, szív ultrahang – LVEDd, LVESd, lin. EF, FS

-vese: ultrahang vizsgálat, vizeletmennyiség, szérum kreatinin, BUN, vizelet elektrolitok, kreatinin clearance, mikroalbuminuria, cystatinC

-máj: ultrahang vizsgálat, szérum GPT, GGT, bilirubin, alkalikus foszfatáz

-gasztrointestinalis traktus: mucositis, enteritis, felszívódási zavarok

-idegrendszer: encephalopathia, perifériás neuropathia

-csontvelő: vérkép, transzfúziók, lázas periódusok, antibioticus kezelés napjainak száma

-csont anyagcsere: osteoporosis, fracturák, femurfej necrosis

-alvadási rendellenességek: trombózis, vérzés

-audiológia: halláscsökkenés

-vasháztartás: Fe, TVK, ferritin

-endokrin eltérések: növekedési zavar, T4, TSH, reproduktív funkciók

-metabolikus zavarok: vércukor, zsírszintek

 

Mindezen paraméterek ellenőrzése a kezelés alatt ill. a kemoterápia befejezése után is. A késői mellékhatások elemzéséhez főleg a kezelés utáni első záró vizsgálatok, ez egy évvel későbbi záró vizsgálatok és az 5 évvel későbbi záró vizsgálatok adatait gyűjtjük össze.

 

Gén polimorfizmusok szerepének vizsgálata

a, Citosztatikus gyógyszerek daganat ellenes  és toxikus hatását befolyásoló gének:

-membrán transzporterekkel összefüggő gének

-gyógyszer metabolizmusban szerepet játszó enzimek

-repair enzimek

-a sejtciklus és az apoptózis génjei

b, Citosztatikum specifikus gének

c, Specifikus mellékhatásokhoz kapcsolódó gének

Vérvétel és DNS izolálás a betegség kezdetén és remisszió elérésekor.

3-400 SNP meghatározás GenomeLab SNPstream rendszerrel (Beckman Coulter).

In/del polymorphismusok vizsgálata PCR-RFLP módszerrel.

 

Farmakokinetikai vizsgálatok

A methotrexat infúzió beadását követő 24., 36., 48. órában illetve szükség esetén további időpontokban a szérumból HPLC módszerrel (nagy-nyomású folyadék-kromatográfiával) meghatározott MTX és 7-OH-MTX, valamint a liquorból a 24. órában szintén HPLC-vel meghatározott MTX koncentrációk alapján meghatározni a kezelésekre jellemző farmakokinetikai paramétereket. Megvizsgálni a szérum szintek valamint az elhúzódó ürülés összefüggését a toxikus tünetek kialakulásával.

 

MTX farmakogenetikai vitzsgálatok

A begyűjtött mintákból DNS-t izolálunk majd a pontmutációk és a SNP kimutatásának egyik gyakran alkalmazott kiváló módszerét az allél-specifikus amplifikációt végezzük el. Ezután gélelektroforézissel tesszük láthatóvá az eredményeinket.  Ezzel a módszerrel kívánjuk azonosítani a felsorolt polimorfizmusokat. A mutáció(k) megléte esetén összehasonlítjuk a fentebb felsorolt mellékhatások gyakoriságát. A mellékhatások meglétét az átnézett kórlapokon leírt klinikai tünetek alapján, a jelentősebb laboreltérések illetve radiológiai elváltozások alapján értékeljük majd.

 

Várható haszon

Kutatási eredményeink alapján a kemoterápiás kezelések optimális, egyénre szabott protokolljait lehetne kialakítani, farmakogenetikai és farmakokinetikai vizsgálatok által.

Azon gén polimorfizmusok meghatározására törekszünk, melyek előrevetítik a korai és késői komplikációk lehetőségét. Ezen polimorfizmusok ismeretében a maximális tolerálható dózis pontosabb becslésével el lehetne kerülni az életveszélyes akut mellékhatásokat, valamint a kemoterápia esetleges késői szövődményeit. Másrészről meghatározhatók lennének azon betegcsoportok, akik a kemoterápiát jobban tolerálják, nagyobb dózisokat elviselnek és így a terápiájuk intenzifikálásával a túlélési esélyeik növelhetők. Így összességében javíthatnánk az általános túlélést és a hosszú távú túlélők életminőségét.

 

Kutatásunk tehát az individualizált terápia szolgálatában áll. Segítségével célunk az, hogy egyrészt a methotrexat farmakokinetikájának, másrészt egyéb daganatelleneszerek hatásainak kialakításában részt vevő fehérjéket kódoló gének polimorfizmusainak vizsgálatával, képesek legyünk előre megjósolni és így kiküszöbölni a várható súlyos toxicitásokat, illetve képesek legyünk az optimális gyógyszerdózist egyénre szabottan meghatározni. Ezzel lehetőségünk nyílik egyrészt a jobb túlélés biztosítására, másrészt a kezelés alatti életminőség színvonalának növelésére is. 

 

Legjelentősebb közlemények

  1. Hegyi M, Semsei ÁF, Jakab Zs, Antal I, Kiss J, Szendrői M, Csóka M, Kovács G: Good prognosis of localised osteosarcoma in young patients treated with limb-salvage surgery and chemotherapy. Ped Blood Cancer, 2011 (közlésre elfogadva)                                    
  2. Semsei A, Erdelyi DJ, Ungvari I, Csagoly E, Hegyi M, Kiszel PS, Lautner-Csorba O, Szabolcs J, Masat P, Fekete Gy, Falus A, Szalai Cs, Kovacs GT: ABCC1 polymorphism in anthracycline induced cardiotoxicity in childhood acute lymphoblastic leukemia Cell Biol Int  Doi: 10.1042/CBI20110264                                        
  3. Hegyi M, Gulacsi A, Csagoly E, Csordas K, Eipel OT, Erdelyi DJ, et al. Clinical relations of methotrexate pharmacokinetics in the treatment for pediatric osteosarcoma. J Cancer Res Clin Oncol2012. DOI: 10.1007/s00432-012-1214-2.

 

A kutatásban jelenleg résztvevő PhD hallgatók:

Dr. Hegyi Márta, Dr. Eipel Olivér, Dr. Csordás Katalin, Dr. Cságoly Edit

A kutatásban résztvevő kutatók

Dr. Erdélyi Dániel, Dr. Müller Judit, Dr. Csóka Monika, Dr. Mohl Adrienn, Dr. Haltrich Irén, Dr. Semsei Ágnes, Dr. Szalai Csaba

 

 

Gyermekkori malignus daganatos megbetegedések

Kutatási vezető: Dr Garami Miklós

Dr Garami Miklós

Email: garami.miklos@med.semmelweis-univ.hu

Helyszín: SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

 

Célkitűzések

 

Európában évente 100 000 gyermekre mintegy 12-15 újonnan diagnosztizált malignus megbetegedés jut.A gyermekkori rosszindulatú daganatos megbetegedések számos tekintetben eltérnek a felnőttkori kórképektől. Az egyik legfeltűnőbb különbség a malignus betegségek eltérő spektruma. Egyes, a felnőttkorban tömegesen előforduló kórképek, mint például az emlő, a hörgő, a gyomor-bél traktus, a prostata és az uterus rosszindulatú daganatai a gyermekkorban irodalmi ritkaságnak tekinthetők, míg más daganatos betegségek, így a retinoblastoma, a neuroblastoma, a Wilms-tumor felnőttkori manifesztációja kivételes. A sajátos különbség abban is megnyilvánul, hogy felnőtt koritól eltérő panaszokkal, ill. tünetekkel jelentkezhet malignus tumor a gyermekkorban, továbbá, hogy azonos szövettani, citológiai megjelenés esetében is eltérő lehet egyes kórképes kórlefolyása a gyermekkorban és a felnőttkorban. Így a két jellegzetes életkori halmozódást – kora gyermekkorit és idős felnőttkorit – mutató akut lymphoblastos leukaemia  kórjóslata ma már kedvezőnek tartható az ifjabb, míg továbbra is elkeserítő az idősebb korcsoportban. Hasonló, bár kevésbé kifejezett különbséget tapasztalhatunk a lymphomák és a lágyrészsarcomák vonatkozásában. Mindezek a különbségek azt eredményezik, hogy a gyermekkor rosszindulatú betegségeinek mintegy kétharmada eredményesen kezelhető, azaz a gyermekbetegek többsége tartós, visszaesésmentes túlélésre számíthat.

 

A gyermekkori daganatok természete, még inkább a gyermekkor sajátosságai érthetővé teszik, hogy agyermkeonkológia elsődleges célja a teljes gyógyulás elősegítése. Ezt a célt, mai tudásunk szerint a daganatsejtek teljes elpusztítása, a malignus folyamat eradikálása árán lehet elérni. A cél elérését szolgáló terápiás arzenál három fő eleme a sebészet, a sugárkezelés és a kemoterápia, mivel a molekuláris terápia alkalmazása még csak a kísérleti lépéseknél tart. Mivel célkitűzésünk nem korlátozódik csupán az élet megőrzésére, hanem annak minőségét is szeretnénk a betegség bekövetkezése előtti vagy azt lehetőség szerint minél inkább megközelítő szintre visszaállítani, ezért napjaink kezelési protokolljaiban mindinkább hangsúlyos szerepet kap az életminőséget előtérbe helyező citosztatikus kezelés. Az adott betegség kockázati tényezőivel megbecsülhető agresszivitáshoz és gyógyszerérzékenységi spektrumához szabott kemoterápia az esetek többségében elkerülhetővé teszi a csonkoló sebészi megoldások alkalmazását, mellette csökkenteni lehet a különösen a fejlődő szervezetre, szervekre, szövetekre ártalmas sugárkezelés intenzitását és célvolumenét. Ugyanakkor a kemoterápia nem egyszer súlyos, az életet veszélyeztető mellékhatásai is indokolják, hogy a daganatellenes terápia integráns elemének kell tekintenünk a mellékhatások, a szövődmények megelőzésére, mérséklésére alkalmas támogató, szupportáló kezelést.

 

A jövőt, a célzott molekuláris terápia jelentheti, amelynek a daganatképzés mechanizmusának ismeretén kell alapulnia. A gyermekonkológiában, a felnőtt onkológiához képest kevesebb ilyen kutatás folyik. További cél tehát a molekuláris mechanizmusok vizsgálata gyermektumorokban.

 

Különös figyelmet kell fordítanunk a késői mellékhatások megelőzésére, korai felismerésére és kezelésére. Az egyre nagyobb számú tartós túlélő esetében a második primer malignoma kifejlődésére is figyelemmel kell lennünk. Speciális, de kiemelten fontos feladat a kezelésre nem, vagy rosszul reagáló, recidíváló betegek lehető legjobb életminőségének biztosítása, a beteg és a családtagok emberi méltóságának megőrzése, lelki tartásuk visszaállítása.

 

Az eredményes kivizsgálás és gyógykezelés érdekében a daganatos gyermekbeteg gondozását irányító gyermekonkológusnak együtt kell működnie a társszakmák képviselőivel, így – lehetőség szerint speciális jártassággal rendelkező – laboratóriumi, patológiai és képalkotó diagnosztikai szakemberekkel, a daganatok lokalizációja szerint a különböző szakterületek orvosaival, így leggyakrabban gyermek-, ideg-, fej-nyak-, mellkas-, orthopéd sebésszel, urológussal, gyermeknőgyógyásszal, szemésszel, sugárterápiás és rehabilitációs szakemberrel. A betegek szomatikus gyógyításával egyenértékűen fontos a szakszerű és szeretetteljes ápolás, a megértéssel, empátiával teljes környezet biztosítása, a gyermek és a család pszichés gondozása, társadalmi visszailleszkedésük elősegítése a daganatos gyermekbetegek körében jártas gyermek szakápoló, klinikai szakpszichológus és pedagógus részvételével.